A fejlődéstelítetlen poliészter gyantatermékek több mint 70 éves múltra tekintenek vissza. Ilyen rövid idő alatt a telítetlen poliészter gyanta termékek gyorsan fejlődtek mind a termelés, mind a technikai szint tekintetében. Azóta a korábbi telítetlen poliészter gyanta termékek a hőre keményedő gyantaipar egyik legnagyobb fajtájává fejlődtek. A telítetlen poliészter gyanták fejlesztése során egymás után jelennek meg a termékszabadalmakról, üzleti magazinokról, műszaki könyvekről stb. szóló műszaki információk. Eddig évente több száz találmányi szabadalom jelenik meg, amelyek a telítetlen poliészter gyantához kapcsolódnak. Látható, hogy a telítetlen poliészter gyanta gyártási és alkalmazási technológiája a termelés fejlődésével egyre érettebbé vált, és fokozatosan kialakította saját, egyedi és teljes gyártási és alkalmazási elméleti műszaki rendszerét. Az elmúlt fejlesztési folyamat során a telítetlen poliészter gyanták különösen hozzájárultak az általános felhasználáshoz. A jövőben néhány speciális célú területre is kiterjednek, ugyanakkor az általános célú gyanták költségei csökkenni fognak. Az alábbiakban néhány érdekes és ígéretes telítetlen poliésztergyanta-típust mutatunk be, beleértve: alacsony zsugorodású gyanta, égésgátló gyanta, szívósságú gyanta, alacsony sztirol illékonyságú gyanta, korrózióálló gyanta, gélbevonatú gyanta, fényre kötő gyanta. Telítetlen poliésztergyanták, speciális tulajdonságokkal rendelkező, alacsony költségű gyanták, valamint új alapanyagokkal és eljárásokkal szintetizált, nagy teljesítményű faágak.
1. Alacsony zsugorodású gyanta
Ez a gyantafajta talán csak egy régi téma. A telítetlen poliészter gyanta nagy zsugorodással jár a kikeményedés során, és az általános térfogati zsugorodási arány 6-10%. Ez a zsugorodás súlyosan deformálhatja vagy akár megrepesztheti az anyagot, de nem a kompressziós öntési eljárásban (SMC, BMC). Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére általában hőre lágyuló gyantákat használnak alacsony zsugorodású adalékanyagként. Ezen a területen 1934-ben szabadalmat adtak ki a DuPontnak, az US 1.945,307 számú szabadalommal. A szabadalom a kétbázisú antilopelinkasavak vinilvegyületekkel való kopolimerizációját írja le. Nyilvánvaló, hogy akkoriban ez a szabadalom úttörő szerepet játszott a poliészter gyanták alacsony zsugorodású technológiájának kidolgozásában. Azóta sokan szentelték magukat a kopolimer rendszerek tanulmányozásának, amelyeket akkoriban műanyagötvözeteknek tekintettek. 1966-ban a Marco alacsony zsugorodású gyantáit először használták öntésben és ipari termelésben.
A Műanyagipari Szövetség később „SMC”-nek nevezte el ezt a terméket, ami lemezformázó keveréket jelent, a zsugorodásmentes előkeveréke pedig „BMC”-nek, ami tömeges formázó keveréket jelent. Az SMC lemezek esetében általában elvárás, hogy a gyantával öntött alkatrészek jó illeszkedési toleranciával, rugalmassággal és A-minőségű fényességgel rendelkezzenek, és kerülni kell a felületen lévő mikrorepedések kialakulását, ami megköveteli, hogy az illesztett gyanta alacsony zsugorodási sebességgel rendelkezzen. Természetesen azóta számos szabadalom fejlesztette és tökéletesítette ezt a technológiát, és az alacsony zsugorodás hatásmechanizmusának megértése fokozatosan kiforrott, és az idők során különféle alacsony zsugorodású szerek vagy alacsony profilú adalékanyagok jelentek meg. Az általánosan használt alacsony zsugorodású adalékanyagok a polisztirol, a polimetil-metakrilát és hasonlók.
2. Lángálló gyanta
Az égésgátló anyagok néha ugyanolyan fontosak, mint a gyógyszermentés, és az égésgátló anyagok elkerülhetik vagy csökkenthetik a katasztrófák előfordulását. Európában az elmúlt évtizedben a tűzesetek haláleseteinek száma mintegy 20%-kal csökkent az égésgátlók használata miatt. Maguk az égésgátló anyagok biztonsága is nagyon fontos. Lassú és nehéz folyamat az iparban használt anyagok típusának szabványosítása. Jelenleg az Európai Közösség számos halogénalapú és halogén-foszfor égésgátló veszélyességi értékelést végzett és végez, amelyek közül sok 2004 és 2006 között fejeződik be. Jelenleg hazánk általában klór- vagy brómtartalmú diolokat vagy kétbázisú savhalogén-helyettesítőket használ nyersanyagként a reaktív égésgátló gyanták előállításához. A halogén égésgátlók égés közben sok füstöt termelnek, és erősen irritáló hidrogén-halogenid képződésével járnak. Az égés során keletkező sűrű füst és mérgező szmog nagy kárt okoz az embereknek.
A tűzesetek több mint 80%-át ez okozza. A bróm- vagy hidrogénalapú égésgátlók használatának további hátránya, hogy égésük során korrozív és környezetszennyező gázok keletkeznek, ami az elektromos alkatrészek károsodásához vezet. Szervetlen égésgátlók, például hidratált alumínium-oxid, magnézium, lombkorona, molibdénvegyületek és egyéb égésgátló adalékok használata alacsony füstkibocsátású és alacsony toxicitású égésgátló gyantákat eredményezhet, bár ezeknek nyilvánvaló füstelnyomó hatásuk van. Ha azonban a szervetlen égésgátló töltőanyag mennyisége túl nagy, nemcsak a gyanta viszkozitása nő meg, ami nem kedvez a szerkezetnek, hanem ha nagy mennyiségű adalékanyagként égésgátlót adnak a gyantához, az befolyásolja a gyanta mechanikai szilárdságát és elektromos tulajdonságait a kikeményedés után.
Jelenleg számos külföldi szabadalom számolt be a foszfor alapú égésgátlók technológiájáról, amelyekkel alacsony toxicitású és alacsony füstkibocsátású égésgátló gyanták állíthatók elő. A foszfor alapú égésgátlók jelentős égésgátló hatással rendelkeznek. Az égés során keletkező metafoszforsav stabil polimer állapotba polimerizálódhat, védőréteget képezve, amely beborítja az égés tárgyának felületét, izolálja az oxigént, elősegíti a gyanta felületének kiszáradását és karbonizációját, és elszenesedett védőfóliát képez. Ezáltal megakadályozza az égést, és ugyanakkor a foszfor alapú égésgátlók halogén égésgátlókkal együtt is alkalmazhatók, ami nagyon nyilvánvaló szinergikus hatást fejt ki. Természetesen az égésgátló gyanták jövőbeli kutatási iránya az alacsony füstkibocsátás, az alacsony toxicitás és az alacsony költség. Az ideális gyanta füstmentes, alacsony toxicitású, alacsony költségű, nem befolyásolja a gyantát, rendelkezik inherens fizikai tulajdonságokkal, nem igényel további anyagok hozzáadását, és közvetlenül előállítható a gyantagyártó üzemben.
3. Edzőgyanta
Az eredeti telítetlen poliészter gyantafajtákhoz képest a jelenlegi gyanta szívóssága jelentősen javult. A telítetlen poliészter gyanta downstream iparágának fejlődésével azonban újabb követelményeket támasztanak a telítetlen gyanta teljesítményével, különösen a szívósság tekintetében. A telítetlen gyanták kikeményedés utáni ridegsége szinte fontos problémává vált, amely korlátozza a telítetlen gyanták fejlesztését. Akár öntött kézműves termékről, akár öntött vagy tekercselt termékről van szó, a szakadási nyúlás fontos mutatóvá válik a gyantatermékek minőségének értékelésében.
Jelenleg néhány külföldi gyártó telített gyanta hozzáadásának módszerét alkalmazza a szívósság javítása érdekében. Ilyen például a telített poliészter, sztirol-butadién gumi és karboxil-terminális (suo-) sztirol-butadién gumi hozzáadása, ez a módszer a fizikai edzési módszerhez tartozik. Használható blokkpolimerek beépítésére is a telítetlen poliészter fő láncába, például telítetlen poliészter gyanta, epoxigyanta és poliuretán gyanta által alkotott egymásba hatoló hálózati szerkezetbe, ami jelentősen javítja a gyanta szakítószilárdságát és ütésállóságát. Ez az edzési módszer a kémiai edzési módszerhez tartozik. A fizikai és a kémiai edzés kombinációja is alkalmazható, például egy reaktívabb telítetlen poliészter keverése egy kevésbé reaktív anyaggal a kívánt rugalmasság elérése érdekében.
Jelenleg az SMC lemezeket széles körben használják az autóiparban könnyű súlyuk, nagy szilárdságuk, korrózióállóságuk és tervezési rugalmasságuk miatt. Fontos alkatrészekhez, mint például az autóipari panelek, hátsó ajtók és külső panelek, jó szívósság szükséges, mint például az autóipari külső panelek. A védőburkolatok korlátozott mértékben visszahajlanak, és enyhe ütés után visszanyerik eredeti alakjukat. A gyanta szívósságának növelése gyakran a gyanta egyéb tulajdonságainak, például a keménységnek, a hajlítószilárdságnak, a hőállóságnak és a kikeményedési sebességnek a konstrukció során történő elvesztésével jár. A gyanta szívósságának javítása a gyanta egyéb inherens tulajdonságainak elvesztése nélkül fontos témává vált a telítetlen poliészter gyanták kutatásában és fejlesztésében.
4. Alacsony sztirol tartalmú illékony gyanta
A telítetlen poliésztergyanta feldolgozása során az illékony, mérgező sztirol jelentős károkat okoz az építőipari munkások egészségében. Ugyanakkor sztirol kerül a levegőbe, ami szintén súlyos légszennyezést okoz. Ezért számos hatóság korlátozza a sztirol megengedett koncentrációját a gyártóműhely levegőjében. Például az Egyesült Államokban a megengedett expozíciós szint (megengedett expozíciós szint) 50 ppm, míg Svájcban a PEL-értéke 25 ppm, ilyen alacsony tartalmat nem könnyű elérni. Az erős szellőztetésre való támaszkodás is korlátozott. Ugyanakkor az erős szellőzés a sztirol elvesztéséhez is vezet a termék felületéről, és nagy mennyiségű sztirol illékonyodásához a levegőbe. Ezért a sztirol illékonyságának csökkentésére a gyantagyártó üzemben továbbra is el kell végezni ezt a munkát. Ehhez alacsony sztirol illékonyságú (LSE) gyanták kifejlesztésére van szükség, amelyek nem szennyezik vagy kevésbé szennyezik a levegőt, vagy sztirol monomerek nélküli telítetlen poliésztergyantákra.
Az illékony monomerek tartalmának csökkentése az utóbbi években a külföldi telítetlen poliésztergyanta-ipar által fejlesztett téma. Jelenleg számos módszert alkalmaznak: (1) az alacsony illékonyságú inhibitorok hozzáadásának módszere; (2) a sztirol monomerek nélküli telítetlen poliésztergyanták formulázása divinil, vinilmetilbenzol, α-metil-sztirol használatával a sztirol monomereket tartalmazó vinilmonomerek helyettesítésére; (3) Az alacsony sztirol monomerekkel rendelkező telítetlen poliésztergyanták formulázása a fenti monomerek és a sztirol monomerek együttes alkalmazását jelenti, például diallil-ftalát alkalmazásával. Magas forráspontú vinilmonomerek, például észterek és akril kopolimerek sztirol monomerekkel történő alkalmazása: (4) A sztirol illékonyságának csökkentésére szolgáló másik módszer más egységek, például diciklopentadién és származékai bevezetése a telítetlen poliészter gyantavázába az alacsony viszkozitás elérése és végső soron a sztirol monomer tartalmának csökkentése érdekében.
A sztirol illékonyodásának problémájának megoldásához átfogóan meg kell vizsgálni a gyanta alkalmazhatóságát a meglévő öntési módszerekben, mint például a felületszórás, a laminálás, az SMC öntési eljárás, az ipari termelés alapanyagköltségeit, valamint a gyantarendszerrel való kompatibilitást. A gyanta reakcióképessége, viszkozitása, a gyanta mechanikai tulajdonságai öntés után stb. Hazámban nincs egyértelmű jogszabály a sztirol illékonyodásának korlátozására. Az emberek életszínvonalának javulásával, valamint az egészségükkel és környezetükkel kapcsolatos tudatosságuk növekedésével azonban csak idő kérdése, hogy egy hozzánk hasonló, telítetlen fogyasztói országban is szükség legyen vonatkozó jogszabályokra.
5. Korrózióálló gyanta
A telítetlen poliészter gyanták egyik nagyobb felhasználási területe a korrózióállóságuk olyan vegyszerekkel szemben, mint a szerves oldószerek, savak, bázisok és sók. A telítetlen gyantahálózat-szakértők bevezetése szerint a jelenlegi korrózióálló gyanták a következő kategóriákba sorolhatók: (1) o-benzol típusú; (2) izobenzol típusú; (3) p-benzol típusú; (4) biszfenol A típusú; (5) vinilészter típusú; és mások, például xilol típusú, halogéntartalmú vegyület típusú stb. Több generációnyi tudós évtizedes folyamatos kutatása után alaposan tanulmányozták a gyanta korrózióját és a korrózióállóság mechanizmusát. A gyantát különféle módszerekkel módosítják, például egy nehezen korrózióálló molekuláris váz bevezetésével a telítetlen poliészter gyantába, vagy telítetlen poliészter, vinilészter és izocianát felhasználásával egy egymásba hatoló hálózati szerkezet kialakításával, ami nagyon fontos a gyanta korrózióállóságának javítása szempontjából. A korrózióállóság nagyon hatékony, és a savas gyanta keverésével előállított gyanta is jobb korrózióállóságot érhet el.
Összehasonlítvaepoxigyanták,A telítetlen poliészter gyanták alacsony költsége és egyszerű feldolgozása nagy előnyt jelent. A telítetlen gyantaháló-szakértők szerint a telítetlen poliészter gyanta korrózióállósága, különösen az lúgállósága, messze elmarad az epoxigyantáétól. Nem helyettesítheti az epoxigyantát. Jelenleg a korróziógátló padlóburkolatok térnyerése lehetőségeket és kihívásokat teremtett a telítetlen poliészter gyanták számára. Ezért a speciális korróziógátló gyanták fejlesztése széleskörű lehetőségeket kínál.
A gélbevonat fontos szerepet játszik a kompozit anyagokban. Nemcsak dekoratív szerepet játszik az FRP termékek felületén, hanem szerepet játszik a kopásállóságban, az öregedésállóságban és a kémiai korrózióállóságban is. A telítetlen gyanta hálózat szakértői szerint a gélbevonat gyanta fejlesztési iránya az alacsony sztirol illékonyságú, jó levegőn száradó és erős korrózióállóságú gélbevonat gyanta kifejlesztése. Nagy a piac a gélbevonat gyantákban található hőálló gélbevonatokra. Ha az FRP anyagot hosszú ideig forró vízbe merítik, hólyagok jelennek meg a felületén. Ugyanakkor a víz fokozatos behatolása miatt a kompozit anyagba a felületi hólyagok fokozatosan kitágulnak. A hólyagok nemcsak a gélbevonat megjelenését befolyásolják, hanem fokozatosan csökkentik a termék szilárdsági tulajdonságait is.
A kansasi (USA) Cook Composites and Polymers Co. epoxi- és glicidil-éter-terminális eljárásokkal gyárt alacsony viszkozitású, kiváló víz- és oldószerállóságú gélbevonatú gyantát. Ezenkívül a vállalat poliéter-poliol-módosított és epoxi-terminális A gyantát (flexibilis gyanta) és diciklopentadiénnel (DCPD) módosított B gyantát (merev gyanta) is használ, amelyek mindegyike kiváló minőségű. A kompaundálás után a vízálló gyanta nemcsak jó vízállósággal, hanem jó szívóssággal és szilárdsággal is rendelkezik. Az oldószerek vagy más kis molekulatömegű anyagok a gélbevonat rétegen keresztül behatolnak az FRP anyagrendszerbe, így kiváló tulajdonságokkal rendelkező vízálló gyantát hoznak létre.
7. Fényre kötő telítetlen poliészter gyanta
A telítetlen poliészter gyanta fényre keményedő tulajdonságai a hosszú fazékidő és a gyors kötési sebesség. A telítetlen poliészter gyanták megfelelnek a sztirol fényre keményedéssel történő illékonyodásának korlátozására vonatkozó követelményeknek. A fényérzékenyítők és a világítóeszközök fejlődésének köszönhetően lerakták a fényre keményedő gyanták fejlesztésének alapjait. Különböző UV-re keményedő telítetlen poliészter gyanták kerültek sikeresen kifejlesztésre és nagy mennyiségben gyártásba. Az anyagtulajdonságok, a feldolgozási teljesítmény és a felületi kopásállóság javul, valamint a termelési hatékonyság is javul az eljárás alkalmazásával.
8. Alacsony költségű gyanta különleges tulajdonságokkal
Az ilyen gyanták közé tartoznak a habosított gyanták és a vizes gyanták. Jelenleg a faenergia szűkössége növekvő tendenciát mutat. A fafeldolgozó iparban dolgozó képzett szakemberekből is hiány van, és ezek a munkavállalók egyre nagyobb fizetést kapnak. Az ilyen feltételek megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a műszaki műanyagok belépjenek a faanyagpiacra. A telítetlen habosított gyanták és a víztartalmú gyanták alacsony költségük és nagy szilárdságú tulajdonságaik miatt mesterséges faanyagként fognak fejlődni a bútoriparban. Az alkalmazás kezdetben lassú lesz, majd a feldolgozási technológia folyamatos fejlesztésével ez az alkalmazás gyorsan fejlődik.
A telítetlen poliészter gyanták habosíthatók, így olyan habosított gyanták állíthatók elő, amelyek falpanelekként, előre gyártott fürdőszoba-elválasztókként és egyebekként használhatók. A telítetlen poliészter gyantát mátrixként tartalmazó habosított műanyag szívóssága és szilárdsága jobb, mint a habosított PS-é; könnyebben feldolgozható, mint a habosított PVC; költsége alacsonyabb, mint a habosított poliuretán műanyagé, és az égésgátlók hozzáadása szintén égésgátlóvá és öregedésgátlóvá teheti. Bár a gyanta alkalmazási technológiája teljes mértékben kidolgozott, a habosított telítetlen poliészter gyanta bútoripari alkalmazására nem fordítottak nagy figyelmet. A vizsgálatok után egyes gyantagyártók nagy érdeklődést mutatnak az új típusú anyag fejlesztése iránt. Néhány főbb kérdés (bőrképződés, méhsejtszerkezet, gél-habosítási idő összefüggés, exoterm görbe szabályozása) még nem oldódott meg teljesen a kereskedelmi forgalomba hozatal előtt. Amíg nem kapnak választ, ez a gyanta csak az alacsony költsége miatt alkalmazható a bútoriparban. Miután ezeket a problémákat megoldották, ezt a gyantát széles körben fogják használni olyan területeken, mint a habosított égésgátló anyagok, a gazdaságossága helyett.
A víztartalmú telítetlen poliészter gyanták két típusra oszthatók: vízben oldódó és emulziós típusúak. Már az 1960-as években külföldön is megjelentek szabadalmak és szakirodalmi jelentések ezen a területen. A víztartalmú gyanta lényege, hogy a telítetlen poliészter gyanta gélesedése előtt vizet adnak a gyantához töltőanyagként, és a víztartalom akár 50% is lehet. Az ilyen gyantát WEP gyantának nevezik. A gyanta alacsony költséggel, könnyű kikeményedés utáni súlysal, jó égésgátló képességgel és alacsony zsugorodással rendelkezik. A víztartalmú gyanta fejlesztése és kutatása hazánkban az 1980-as években kezdődött, és ez már hosszú idő. Alkalmazás szempontjából rögzítőszerként használták. A vizes telítetlen poliészter gyanta az UPR egy új fajtája. A laboratóriumi technológia egyre érettebb, de az alkalmazással kapcsolatban kevesebb kutatás folyik. A további megoldásra váró problémák az emulzió stabilitása, a kikeményedési és öntési folyamat egyes problémái, valamint az ügyfelek jóváhagyásának problémája. Általában egy 10 000 tonnás telítetlen poliészter gyanta évente körülbelül 600 tonna szennyvíz előállítására képes. Ha a telítetlen poliészter gyanta gyártási folyamata során keletkező zsugorodást víztartalmú gyanta előállítására használják fel, az csökkenti a gyanta költségét és megoldja a gyártás környezetvédelmének problémáját.
A következő gyantatermékekkel foglalkozunk: telítetlen poliészter gyanta;vinilgyantagélbevonatú gyanta; epoxigyanta.
Mi is gyártunküvegszálas közvetlen roving,üvegszálas szőnyegek, üvegszálas háló, ésüvegszálas szőtt roving.
Kapcsolat:
Telefonszám: +8615823184699
Telefonszám: +8602367853804
Email:marketing@frp-cqdj.com
Közzététel ideje: 2022. június 8.
